interword

Cikk - Kihagyták a szaknévsorból?

Olvasási idő 4 perc
kezdő tipp 2007. 07. 04. szerda
Néhány éve a televízió egyik legtöbbet játszott reklámjában Hruscsov csapkodta az asztalt, mert kihagyták a szaknévsorból. Sok ezer cég ma is úgy érzi, lemarad, ha kimarad, mások szerint azonban eljárt az idő az ilyen - többségében már internetes - céges adatbázisok felett.

Száznál is több szaknévsort találhatunk a világhálón, melyek ráadásul egyre bővülnek. Az általunk megkérdezett szaknévsorok legalábbis jelentős növekedésről számoltak be: hónapról hónapra emelkedik adatbázisukban a regisztráltak száma. Ennek persze a rámenős direktmarketing is a hátterében áll: vélhetően nem sok olyan vállalkozó akad az országban, akit még nem keresték meg azzal, hogy ingyen vagy kedvezményesen szerepeljen valamelyik szaknévsorban.

A legtöbb cégtár árképzését egyébként is úgy alakították ki, hogy alacsony költsége legyen a regisztrációnak, majd a kért szolgáltatások számának megfelelően növekszik a díj. Az alapszolgáltatásban igen gyakran csak a cég neve, rendkívül szűkszavúan megfogalmazott tevékenységi köre és elérhetősége szerepel, de a telefonszám, a honlapcím vagy az e-mail cím feltűntetése máris emeli az árat.

A különféle extra funkciókból bőven lehet válogatni: a fénykép vagy logó megjelenítése, az idegen nyelvű változat vagy a statisztika általában egyenként néhány ezer forintos tétel évente. Az igazán sokat érő funkció gyakorlatilag minden adatbázisban a banner és a kiemelt hely - ha azt szeretnénk, hogy cégünk a profilunkban szereplő több száz vagy ezer versenytárs közül a szaknévsor első pár találata között villanjon fel, az szolgáltatótól függően évi vagy akár havi tízezres plusz költséget jelent.

Sokan szkeptikusak a szaknévsorok hatékonyságával kapcsolatban. Az internet-marketingben utazó PrimoDesign Bt. tanácsadója, Gál Kristóf szerint például nem éri meg ezekben a rendszerekben ilyen áron hirdetni.  A kis hirdetési költségvetéssel rendelkező vállalkozások számára szerinte az egyetlen ésszerű és kifizetődő online hirdetési megoldás az ún. pay-per-click rendszerű, fizetett linkes keresőhirdetés. Ennek lényege, hogy csak akkor kell fizetni, ha valaki honlapunkra látogat az adott hivatkozásra kattintva.

A Gál által leghatékonyabbnak tartott rendszerben, a  Google Adwords-ben napi 100 forintért - nagyságrendileg ennyibe kerül egy kiemelt, előrehozott szaknévsoros hirdetés - átlagos esetben legalább napi 3-5 érdeklődőt csalogathatunk a honlapunkra. (A hivatkozások a Google oldalain - a levelezőprogramban is - a "fizetett hirdetések" részben jelennek meg.)

Maguk a szaknévsorok természetesen mindezt máshogy látják. Az általunk megkérdezett szolgáltatók legfontosabb érve, hogy a vállalkozások többségének nincs honlapja, így számukra az egyetlen internetre kerülési lehetőséget a céges adatbázisok jelentik. Ezeknek a gyűjtőoldalaknak egyébként is sokezres látogatottsága van, ami persze jó néhány nagyságrenddel nagyobb, mint a házilag összedobott lapoké. Sokan azért preferálják a szakmai keresőket, mert csak releváns adatot tartalmaznak, ráadásul a jobbak a céges fotók jóvoltából vizuálisan is informatívabbak, mint a Google szöveg-alapú oldalai.

Az már más kérdés, hogy ha valakinek valamilyen termékre vagy szolgáltatásra van szüksége, elmegy-e egy szaknévsor honlapjára, vagy inkább egyszerűen beírja a keresőbe. Bodogán Iván, az egyik megkérdezett, a Vallalatok.hu kereskedelmi igazgatója meglepő módon maga is úgy gondolja, hogy az online cégkeresőket egyre kevesebben használják szolgáltatások keresésére. Viszont ha egy szaknévsor tudatosan törekszik a kereső-optimalizálásra, akkor igen gyakran még a céges honlapot is megelőzve jelenik meg a Google-ban a cégadatbázisban elhelyezett hirdetés.

vallalatok.hu

Természetesen megkérdeztünk érintett vállalkozásokat is a szaknévsorok hatékonyságáról. A válaszokból visszacsengett, hogy leginkább a honlap nélküli cégek tartják hasznosnak, hogy szerepelnek az adatbázisokban. A hatékonyságot magát azonban nehezen tudják számszerűsíteni, hiszen honlap hiányában telefonon érkeznek be az érdeklődések.

Negatív tapasztalatok is akadnak: Horváth Attila, a Bélyegző Expressz Bt. ügyvezetője például a kiábrándultak táborát gyarapítja. Az egyik szaknévsoron (mely nem azonos a fent említettel) éveken át hirdetett kiemelt helyen évi 60 ezer forintért, de alig kapott látogatókat - legalábbis saját statisztikái alapján. A szolgáltató által közölt adatok viszont egekbe szöktek, ami Horváth szerint egyszerűen hamisított statisztika. Azóta át is nyergelt a Google Adwords-re, ahonnan ma ötből négy látogatója érkezik.

A végső ítéletet a szaknévsorok jövőjéről persze, mint oly sokszor, most is a piac mondja majd ki. Ebből a szempontból azonban nem az lesz a döntő, honnan hány érdeklődő vándorol majd a céges honlapra, hanem hogy hány üzlet valósul meg általuk.